búcsúzni jöttünk a parkba
az első érintés is itt volt
s most az utolsó a legutolsó
ősz van iszonyúan ősz
ki se látszunk a szürkeségből
a köd is leszállt az avarban gázolunk
belehaltak a színek a találkozásba
elfeketült ágak kopott padok sokasága
csak a sálad piroslik hiába