Nézem mint csúszik ki keskeny száján a szőrtelen beszéd
Gilisztaként tehetetlen tekeregve jelezvén, hogy az eszét
Most veszíti el éppen kigyelmed, s jó szóra nem hajolván
Mászni kezd a lajtorján fölfelé pedig ott a plafon
Hol hálót fon egy tojáspók, mint azt kigyelmed tette vala
Hát köszönjék néki hangosan - Jó napot kollega!
