Égre tartott íj
Nem tudom, hogy is a nagy ív,
íjat feszíteni ellenszélben –
miközben lezajlik a világ,
vadat feltűzni nyílnak hegyére.
Nem mindegy: akad-e honnét –
hová – visszahull, bármilyen magas –
ameddig istent elképzelni,
remélem, addig szívem nem hasad.
Csak a héj, a mérce volna
másabb mint próbálni feszületben
vadat lelni én, a célozó –
folyvást a múlt vagyok, idegem peng.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-11-14 20:46:48
Utolsó módosítás ideje: 2011-11-14 20:46:48
