Vacsora két személyre

Estére jön, mert hiányzom neki.
A legkedvesebb ételével várom.
A lépcsőket kettesével szedi.
Nem kívánt így még senki a világon.

Mire belép, én épphogy kész leszek.
Az asztalon várja a gőzölgő étel.
A hangja majd kissé megremeg,
amint lassan végez a desszertjével.

Az ajka azt mondja, ideje menni,
a teste, hogy itt marad reggelig.
Úgy szeretkezünk majd, ahogy még senki,
mert elképzelem, hogy létezik.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-20 18:43:09
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-20 18:43:09