Trebitsch-tűnődések, 4.Bal lator (jav. vált.)

Epikurosz kertjétől a Golgotáig,
de hosszú az út.

Tengerzúgás,
bordélyok,
csapszékek emléke.
Kifosztott utazóké.
Most ez az asszonysírás,
a döngő legyek,
elszakadt inak,
a vigyorgó halál.

Abba, Abinu! - kiabál
a galileai.

Mit tettem?
Mit tegyek?

"Ha te vagy a Krisztus,
szabadítsd meg magadat
és minket is" *

Izsópszagú az éj mindenütt.

Bár ne félném az Urat,
még ha a Pokol üres is.


* Lk. 23.39.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-10-04 21:31:22
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-05 04:08:32