Kékek között verdesve
Kék virágaim fölött kolibrik,
Ősz felé vendégeműl egy pár,
Könnyen állnak fönn a levegőben,
Hosszú nyelvükkel színak nektárt –
És máris halhatatlan rebbenés:
Itt egy új virág, akár tavaly,
S jövőre – mint idén – az újra új;
Már nem tudom, mi évet írunk most,
Évet mérjek, látványt, kék eget?
Nem tudom honnét, hová és meddig:
Lepkefélék, lélek, szenderek.
(a kacsafarkú szender - a kedvenc szürke lepkém - ha szárnyal)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-10-02 21:58:25
Utolsó módosítás ideje: 2011-10-02 22:19:13
