Etűdök

1.
A szél babrál. Kering köröttem,
biciklit les a kocsmafény,
az utca ásít, hálni készül,
a szögletekig fordul-térül,
majd elnyújtózik feketén.

2.
Kutattam emberarcokat,
kutattak emberarcok,
tükrök árulták titkaik,
s én vásároltam is, amíg
kevéske pénzem tartott.

3.
Arcomba bámul a világ,
hogy lázát hűsre fújjam,
s míg összezárom két kezem,
a nyomást hízott réseken
már megelőz a múltam.

4.
Az esőáztatott betűket
szép egymásutánba rakom,
és a lucsokból, cuppos sárból
napfényes istenigazából
kilépdelek egy mondaton.

5.
A végén minden összedől,
és az se biztos – voltam,
így nem is olyan keserű,
ahogyan fölém nő a fű
a csontomból lett porban.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: VadkörtefákFeltöltés ideje: 2011-09-30 13:09:22
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-30 13:09:22