AzIdőért
már megért az idő és
meg is érett be kéne
fejezni már tudom én
régen – s éppúgy tudja ő
ideje menni hisz minden
elmúlt s nincs többé jövő
távozó van csak s az én
vagyok ahogy tavasz nyár
közeledtén múlnak fagyok
s elmegyünk mind mind elmegyünk
de visszajövetel már nem lesz
egyirányú innen minden út
ködös reggeleken az ébredés
mint a halál oly könnyű
és pontosan oly nehéz
de minderre koronát feltesz
hogy be s kitölt az idő
mint valami rút pempő
méreg kobramarás -
kiszív magamból
mint gyümölcsből
cukrot a darázs...
(Hát nem tiszta blamázs?!)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-09-16 18:21:10
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-16 18:21:10
