Májusi idill

Csicsergő balgaságom
ismét kényszer-csodál,
hallgatja, érzi, nézi,
hogy már
semmi sem történik
indokolatlan,
májusi zöldben,
napfényes dalban hallom
köröttem
a vasútpark énekét.

Zakatoló nyugalom nyújtózik
(szerte-szét)
a fák alatt,
hűsölni vágy egy cigarettásdoboz,
elnyűtt,
taposott testén csikorog
a napfény,
s szánalommal tölt el
e szemétdomb közepén is
gyönyörű köz-hely...

(S, hogy mégis ráleltem
unott perceimben!)

Tavaszízű várakozás...
nélküled,
most semmim sincsen.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-09-04 09:57:12
Utolsó módosítás ideje: 2011-09-04 09:57:12