TöKMINDeGY

krisztina
suttogva elharapva
fjordoknál krisztina
hajnalban
szelídült név
fád dac düh derű
álltam ablakoknál
nyár a téllel csalva



Ír Ír ír ír
az istenit kutyaúristenit ez nem te    vagyhová tűnt a kék a szeretés elefánt porcelánboltbatyúk és liba és chagall és gogh és könnyek és fények krisztina ez vagy ez! nem kis fekete notesz hanem napsárga ruha dráma éjjel tóba úszás hátha sírva denem fáradt vagyok az első és harmadik versszak hazugság és én nem szép képeket akarokmagamat kiborulást  magamat és végre leírni fáj a rohadt életbe kurván szívszaggatón fáj  magányom magányink keverni alanyt állítmányt  jó volnaversben egyszerűen csak szállniés megből bolondultam meg elééééééég
fáradtvagyokésnemboldog
túróstökű öntömjénezés boldogan köpj mint az arabok köpj és ne tartsd vissza

      Virginia sétál ötvenéves    BÉKA SEGGE ALATT


láttad a tüzet. zöld. mondtam. krisz      
két szó. értettél.
pokolbéli széljegyzet
a fekete noteszba
magányink az magányink nincs unk  





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-08-30 16:27:14
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-30 17:43:49