A szádról a számra

Szerintem már a táj is unja a nyarat,
sarat akar, sarat, meg parazsat a fákra,
hogy a bohócruhába öltözött ágakat friss szél himbálja.

De érzem, ez az ősz nem lesz aki volt,
és hiába csókol szájon,
festett körmű hűtlen ribanc,
rongy ruhája ring majd minden ágon.

Zöld levelecske, falevelecske,
szervusz, jövőre újra látlak,
ha megsárgulsz jó leszel átmeneti kabátnak,
még néhány szó a nyárnak,
hagyj mindent abba, ami félig van kész az félig marad,
parazsat akarok, parazsat, a szádról a számra.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-08-16 09:46:17
Utolsó módosítás ideje: 2011-08-16 09:49:27