még a szél se fúj
még a szél se fúj
síri a csend,
súlyosabb mint a leszálló köd
mi levegőmet nehezíti.
tán levelek között beszűrődő fény
még mutatná utamat,
de bolyongok inkább
befelé
elmélyülve a hallgatással
és érzékeimmel eljátszó félhomállyal.
elvagyok így a fákkal
mik az égig kiáltanának,
ebben a szürke egyhangúságban.
mindössze, csak a hátamon fút
le a veríték - hasítékot vágva
mint a fák barázdája -
ahogy lépteim súlyától megreccsen
a korhadó, síró avar.
és mily lidérces ez az egész, annál jobban
mélyülök el, belé
az elrejtőzött színeket, megtalálva.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-07-30 23:18:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-31 08:34:57
