Bárka
Már nem tudom, mit láttunk aznap este,
csak azt, hogy ott találkoztam először
a volt barátnőddel,
akit talán még akkor is szerettél.
Aztán ketten maradtunk,
és hozzád kellett, hogy érjek,
hát nem kérdeztem, mennyi az idő,
csak megfogtam a csuklód,
és magam felé fordítottam azt az ormótlan,
ámde mindentudó órát,
ami még a tengerszint feletti magasságot is mutatta.
November elején jártunk,
avarszagban és szokatlan melegben.
Avarban gázoltak a színpadon is,
mégis, nekem az volt a kezdet.
Április utolsó napja meg,
két és fél évvel később,
ugyanott, a színház mögötti kertben,
az ellenkező pólusa valaminek,
aminek így utólag sem könnyű nevet találni.
Pitypanggal kevert nyárpihét fújt a szél,
és a kaszálatlan fű ringott, akár a tenger.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-07-21 13:48:05
Utolsó módosítás ideje: 2011-07-21 13:48:05
