hogy beléduntam
hogy beléduntam
édesem, drágám.
kicsi drága szerelmem.
ahogy lassan-boldogan
csókolsz,
könnyű szerelemmel a kinti körúton.
egyáltalán nem szépek a szürkék körülöttünk.
telecigarettáznám az ágyadat.
odahamuznék a paplanodba,
és otthagynék neked
fél kókuszdiókat.
meg karmazsin csókokat,
és sárga selymeket.
úgy alszom a melleden,
hogy kicsordul a nyálam.
aztán felébredéseket hazudok,
hogy magadhoz ölelj.
két hónappal később
egyáltalán nem hazudva riadok
más ágyában,
és tapogatom a falat
magam mellett.
nem találom a mellem,
a szám,
a combom.
kitörted a nyakam,
hátraestem a kanapédról,
belefúltam a korty vizedbe éjszaka félálmodban.
máig sem tudom,
hogy viccből húztál-e
magadhoz reggel.
a párnádba motyogsz, nem belém.
arcom a szőnyegen,
abba suttogok csigákról, nem neked.
gömbakváriumban tartasz
az ágyad mellett,
és néha vodkát öntesz a vízbe,
hogy odamenjek melléd
a tornateremben.
és egyszercsak
a fehér hattyút táncolom neked, nem a feketét.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-06-28 19:16:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-28 19:16:50