Radírítélet


Minden radírhúzás kitöröl
egy vonást – először a szemet
ne tükröződjön benne arc
ne fürödjön benne fürkész tekintet
ne oldozza fel magát benne a bűn

szem alatti ráncokat sómarta tengerárkot
kráter mélyét a hajdan élettől duzzadó
ajkat a rákövesedett mosollyal
elharapott szóvégeket járomcsontra
feszülő bőrt halánték lüktetését  

a papírmélyben őrződő vonások
belekapaszkodnak a cellulóz rostjaiba
nyomot hagynak a grafitszemcsék  
már csak súrlófényben sejlik föl  
a körvonal – körbekerített hiány –  

a friss arc derű és szellem de néhol
átdereng a kitörölt tekintet mint  
a középkori pergamen lekapart betűi  
előhívódnak a szövegemlékek
ahogy áthatják egymást a vonalak  

az új portré győztesen feszít  
az üres lapon – még nem sejti  
ő is időszakos jelenség
ha kitöröltetünk hány rétegen
véreznek át nyomaink?






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-06-17 14:16:08
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-17 14:16:08