Bármelyik este a versfaragás tavaszán, aromával
vár kiülős teraszunk, bort hozatok, ne cipelj.
Megleshetjük a vérvörös izzást, nap menedékét,
telt kupa kézben, agyunk ontsa a hexametert!
Láblógázva a gangon nézzük a szomjas tájat,
vérbő áldozatát mint iszogatja a föld...