Fülemüle
Ha hirtelen el
nem hallgattál volna!
Majd fürge verslábakon
neki nem iramodsz:
illatozó szavad újabb
s újabb fügefalevél.
Miattad vérzik ma
a csönd, villan éden
ében csonkján Philomela
kiharapott nyelve.
Érted e rettegett sötét.
Ha büszke fejed újra
mellemre hajtanád,
többé nem titkolva
előlem vágyat, énekedtől
még szerelmesebben remegnék,
mint az első rád csodálkozó,
meztelen hajnalon.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-05-12 09:52:09
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-12 09:52:09