X-edik szonett

Egymásnak szán végzetszerűen isten,
akit egymás kedvére megteremt,
hiába látja; boldogságuk nincsen,
a boldogság mindenkor mást jelent,

például könnyelműen egyetértést
a szerelem szeplőtlen részivel,
és minden áron megkötni a békét,
amit ölelkezéskor nincs kivel.

A boldogság csak volt vagy lesz, ha élek,
nem szökken el belőlem még a lélek,
megengedi, hogy úgy szeresselek,

ahogy szeretni mindig vágyakoztam,
egy életen keresztül meghatottan,
pedig tudom, hogy sírni sem lehet.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-05-08 16:56:00
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-08 18:10:54