Holnaptól ki mesél

Uram, kérlek, adj egy másik életet,
és mondd, jegyet váltsak vagy bérletet
az acélszín' ereimen billegő vonatodra,
mely néha lelassít a vasárnapi imák előtt.

Igézz alacsonyan szálló felhőket az égre,
és én egyikről a másikra lépve
majd érzem, mily sárnehéz minden mozdulat,
ha térdem még sosem rogyott.

Hozzád készülök, mint tengerhez a folyó,
már csőben a golyó,
egyszer valami falusi búcsúban rózsafüzért lőttem,
amit azóta anyám keze alkonnyá morzsolt.

Érzem, hogy értem miséznek az őszi ágak,
lassan vége a cirkusznak, szél bontja a sátrat,
összehajtogatom bohócruhám,
de vajon holnaptól ki mesél nektek.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-16 16:17:29
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-16 16:36:56