Egyszer nem lettél enyém
Azt nekem soha, soha sem
bocsátja meg az istenem,
hogy egyszer nem lettél enyém,
amikor ránk simult a fény,
mert gyáva voltam, ostoba?
Nem tudhatom már meg soha,
csak mindig rád emlékezem,
most is megbénul a kezem,
ha álmomban megsimogat
téged, a testeden matat
oda-vissza, mert jól esik
az érintésem mindegyik.
Most ismét így együtt vagyunk,
élni kell még, mert meghalunk!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-04-09 22:41:37
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-09 22:41:37
