Csak méltósággal

Ha halottad látod, letakarva,
s dermedten dadog ajkad a dalra –
mindegy, akarva, nem akarva,
nem törődve most semmi mással –
könnyezz, csak méltósággal!

Ha jó barátod zuhan öledbe,
s nem futja már kevésre-többre,
és elhagy minden, minden örökre –
mert szegényebb vagy egy baráttal,
zokogj, csak méltósággal!

Ha szerelmeddel vagy szegényebb,
nincs vacsorád, sem ebéded,
és  nem törődik senki véled –
ülsz csendben az életnek háttal -,
szorongj, csak méltósággal!

Ha valakivel összezárva
izzad fejed alatt a párna,
és forgolódsz halálra várva –
civakodsz halott apáddal -,
kínlódj, csak méltósággal!

Ha ígéretre jön ígéret,
akár halál után az élet,
s magad mással nem cseréled –
köss alkut az élő fákkal -,
rogyj össze méltósággal!






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-04-08 15:52:14
Utolsó módosítás ideje: 2011-04-08 15:52:14