Teljesen
Mint a tenger kékje
oldódik az égbe,
mint sebzett vad
zuhan a földre
mint anya, ki mellhez viszi éhes gyermekét,
mint kasza alatt elfekvő rét
mint hűséges eb, ki a gazda akaratára
az altató injekciót várja
mint a kenyér olvad szét éhező szájba
mint bűnös, ki büntetését áldja...
mint ahogy az éji sötét
széthasad bíborra,
mint a szín szétfut, melyet
festő visz vászonra
mint nagybeteg, ki a
halált sóhajtja...
Oly megadón omlok karodba.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2011-03-14 15:09:50
Utolsó módosítás ideje: 2011-03-14 15:09:50