Ami megmaradhat

Sosem ér körödbe a megváltó Idő!

Csak félve simíthatsz felé
s alig tekinthetsz a mimózapalástja szélén fel-felizzó
áfonyaszínű álomvilágra!

Pillanataid összekötöznéd ereid nedves kötelével
és idegeid fényes-vad pányváival -
de széthullik immár tabletta-segített maradásod...

Életed elfutott előled - sosem láthatod hátát a Halálnak.

Hát úgy vigyázz
hogy az utolsó-utolsó pillanat előtt
még felélhesd azt az egy falat ételt
és tölthess az utolsó-utolsó üvegből
a rég megrepedt pohárba -

Siess

ne húzd az időt jégkocka-villogással!
Hívságaid most már levetheted örökre -

Így megmaradhat italodnak
utolsó-utolsó italodnak tiszta íze

- s talán a melegvizű tengereknek gyönyörkék csillogása -






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.