átlagos történet kettőről

szikrázott az újévi hó,
amikor először pillantottuk
meg egymást bambuló,
csodálkozó szemekkel,
s először léptem át
előtte határozottan,
mértanias fegyelemmel.

először tipegett el kettesben,
szemem láttára
egy másik bohóccal,
merészen dekoltált
észbontó kollekcióban.

először sétáltunk
ketten a parkban,
és először hittem azt, hogy
szívem az övével együtt dobban,
mint zengő harangjáték
egy barokk dómban.

az újévi hó szikrázott,
amikor találkoztunk,
és azt hittük,
most elkezdhetünk
valami igazán jót,
és kívánhatunk közösen,
ha látunk egy hullócsillagot.

*

aztán lehullott az égből -
egy valódi vonatjegy,
nem ködös ábránd,
nem tarka álomhegy.
feleszmélve megértettem -
én maradok, ő megy.

az este óta elolvadt
az összes újévi hó.
a füvön,
ahol csak egyszer sétáltunk,
nem maradt puha takaró.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-02-22 17:35:40
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-22 17:35:40