Törless szorítása

Második óra. A hátsó padsorban ülsz,
hátrafordulok, ökölbe szorított kézzel
várok, hogy felnézz. A tenyeremben
papírgalacsint szorongatok. Dobd el,

súgnak a fülembe, a herceg barátai
örülnének, ha megijesztenélek téged.
Most valami idétlen arcot vágok. És
ha? Csaljam el a vécébe? Felírom

a herceg nevét a fiúk telefonszámai
mellé, pirossal, az az egyik kedvenc
színed, néhány mocskolódást fel-
olvasok magamnak. Név és hely-

szín. Hátha ott leszel, szeretnél
játszani majd, kihúzni a kalapból
a „lefekszem veled” cetlit. Jó lesz.
Aztán a fűszerkertben találok rád.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Nagyítás, 2010
Feltöltés ideje: 2011-02-08 09:54:52
Utolsó módosítás ideje: 2011-02-08 09:54:52