Salvador-Dalí-máz

ezen a négyzetrácsos óriási lapáton
párzó kések a szeretők
sikolyokra hasad a hajnal

Asszonyom forgass magamba
Salvador-Dalí-mázba forgass
Asszonyom
tégy engemmé ma reggel

ne félj
dobd el  utolsó
fátyoltöredékedet is
gyere
fussunk le a partra
meztelenségünkkel
karistoljuk össze
az álszent halászfalut
gyere fuss
a párzó felhők alatt
vitorlaszirmot bontanak
hajóvirágok
és kék csecsemőhomlok a tenger
a part halántékának közelében
sellők csobognak
de elriasztják őket
légylábú elefántok

irdatlan testek
egyensúlyoznak Igen és Nem
közé feszített horizonton

ó
Gala
nézlek
érzem
lassan rám szárad
a Salvador-Dalí-máz
visszahajtogatott szárnyaim
kibontom
emelkedésem képe
öböl-öledben tükröződik
pedig izgatott pékek
bennem forgatják a Napot
s mikor az utolsó farfekvéses cipó
elakad a kemence mélyben
sóhajtanak
ó
Gala
mosolyod hiába libikókázik
Voltaire vigyorával
tigris lapul a bárány tekintetében





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2011-01-27 10:55:09
Utolsó módosítás ideje: 2011-05-07 14:48:06