A földből kinőttek a színek

A földből kinőttek a színek
szárnyas rögök riadoznak
hozzád csapódott a csoda
és belekékültél kedvesem

manapság friss rügyeket rágok
szakállam nőtt mint a fűevőknek
megütötte egy bodzafa
véres a szemem

Azért mert március van
könnyezhetnék a fagytól
olyan jó betakarózni a változatlansággal
szorongunk a tavasz repedéseiben

Mint a kövek a parton
égjünk el a csobogástól
a ránk tapadt moszatokat
adjuk oda a napnak

az ebédünk kész van
hozsanna nélkül
zajtalanul
összeszorulva élünk

Kedvesem
keserves a születés
a gondolat születése is

Megköszönöm
hogy tiszta törülközővel vártál  





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Legyen valaki veletek (Budapest, 1970)
Kiadó: Magvető
Feltöltés ideje: 2011-01-16 21:40:13
Utolsó módosítás ideje: 2011-01-16 21:40:13