„Testvérem -szólított -
Azt hittem, végre
Véget ér.”
„De ébredő kertedbe…”
„Kivetett az ágy.”
„Jó reggelt, köszöntél, s bólintott szigeted!”
„Fehér homlokom végtelen apály.”
„Még nem haltál meg!” ráztam meg.
Hátat fordított.
„Sok dolgom van…” - és
Megreccsent az ág;
„Sok dolgom van!” reszelte a fügefáról
Édeni kalickájából a papagáj.
