Oldás és kötés
Megragadtál, áldott Tigris, engem,
szétmarcangolsz, nem eresztesz el.
Hatalmad öléből igézlek védtelen:
metszd el, irtsd ki
azt a gyökeret,
hasítsd fel legvégső csomóját,
a legkeményebb burkon áthatolj
- zúzd össze minden csontomat,
oldd teljessé
azt a Lényeget,
belülről izzon át a védhetetlen -,
dermedten tekintetemben
az a tűz,
az a szem már magára lát, rád vakul,
szabadítasz, Áldott, szabadulsz.
(2010. okt.)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2010-12-07 14:28:43
Utolsó módosítás ideje: 2010-12-07 14:28:43
