Tomaji Attila : Dublin

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38996 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Ligeti Éva: Széttolt világban
Pálóczi Antal: Archaikus torzó
Pálóczi Antal: Rorschach teszt
Pálóczi Antal: Negyven napos
Duma György: Rosszkedvem üres
Duma György: Másodpercesek 2.
Duma György: Vérfoltos pillanat
Duma György: A semmi peremén
Vasi Ferenc Zoltán: Gyászidőben
Vasi Ferenc Zoltán: Álomelőttes
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 7 órája
Duma György 8 órája
Kosztolányi Mária 10 órája
Szakállas Zsolt 15 órája
Gyors & Gyilkos 17 órája
Karaffa Gyula 19 órája
Ocsovai Ferenc 19 órája
Ötvös Németh Edit 23 órája
Egry Artúr 1 napja
Tamási József 2 napja
Tímea Lantos 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 2 napja
Vasi Ferenc Zoltán 2 napja
Tóth János Janus 3 napja
DOKK_FAQ 4 napja
Pálóczi Antal 6 napja
Mórotz Krisztina 6 napja
Nagyító 6 napja
Szilasi Katalin 7 napja
Geréb János 11 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 9 órája
Bátai Tibor 9 órája
Janus naplója 11 órája
A vádlottak padján 19 órája
négysorosok 20 órája
Párbeszéd a DOKK jövőjéről 2 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 2 napja
Zúzmara 2 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN II. 3 napja
nélküled 3 napja
Nyakas 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
Hetedíziglen 5 napja
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 5 napja
Így írtok én 5 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Tomaji Attila
Dublin


- részletek -
Cast a cold Eye On Life,
On Death.
Horseman, pass by!
(W.B.Yeats)

2.
(Andának)

Még pár lépés az egész
Hidd el nem több
Szaporábban ver majd a szív
S fölidézheted azt a fehér csuklót
Azokat a vékony ujjakat
Ahogy tágfényű ablakot tártak feléd
S te lassan lehajtottad fejed
Hogy ne lásd az arcát az otthonát
Hol visszavonhatatlanul pusztul ő is

5.
(Sághy Balázsnak)

Killiney-ban
Hová véletlen kerültem
Tenger fogadott
Mint anya rég látott csavargó fiát
Aki legyintve a hullámokra
A városba vetette magát
Mezítláb futottam felé
Fordítottam arcom hogy felismerjen
De ő hátrált csak hátrált
Hogy megüthessen
Beborítson tajtékos hideg vizével –
Sirályfehér bőrű villogóvörös hajú
Kis vikingek szaladgáltak ott
Be-befutva a végtelen vízbe
Hogy megtörjék elviselhetetlen monotóniáját
Hogy gyorsan gyógyuló sebet hasítsanak
Az idő hátára –

Egy aggastyán arca volt az a tenger
S üvöltött tehetetlen:
Én ültem ott kövek közt
Magam is kő

9.
(Dukay Nagy Ádámnak)

Azok a madarak fejünk fölött felhők alatt
A Dam Street s Grafton Street merőlegesében
Felejthetetlen szárnyalásuk –

Megőrült ez a város
Hova konok vágyad vonz egyre vissza
(hisz te sem ittál a Tisza vizéből!)
S hol évek előtt fekete söreid ittad
S a Temple Bárban sorodra/sörödre várva
Befejezhetetlen soraid írtad
Ott ma barátom
Keltakeresztre feszített jézusok
Bevándorlók koldusok
Hátukon a gyerekek fejük fölött fellegek
Tucatifjak tömegemberek
Olcsó kurvák ügyetlen együgyűek
Rügytelen fák közé menekültek
Popcornt pökdöső rágcsáló ritterek
Parkokban gyülekező aids-esek
Beforrni képtelen vénák ütőerek
Tört szemekben hűlő egek
Egymás szívein átgázolók
Kristályok közt forgolódók
Kora hajnalban haldokolók
Bukottak bénák szétesettek
Árva arcukon a ráncok egyre szélesebbek
Szurdokszemű tébolyultak
Mind-mind egy ócska jelenlét repedésébe hulltak

       Jaj nektek szegénykéim
       Jaj nektek kedveskéim

Tükörbe hullnak akik korán halnak
Foncsor ragyog ő drága testükön
Kik egykor annyi testbe belemartak
Most vadul billeg a fény szemükön
Feküsznek hanyatt leomló tűzfalak
Csupasz a hasuk hátuk a talpuk
Nyitott szájukban nyál só fű és salak
Mögöttük fölrúgott hamis alkuk

Csalódásig ezüst haláltánc ez
Hová vegyülni és repülni vágysz
De menj ha hív a véred s belátod
Itthon halni különb kalanddal jár

       mondom s megyek
       de hova
       Jehova
       se

10.
(Babiczky Tibornak)

Ösztöneimet összezavarta Dublin –
Korábbról nem ismert éberség
Perzselte fel erőm maradékait
S szívem is
Mit hallgatva
Oly sok versem írtam egykor
Akárha búcsúzna
Hátát mutatva alig dobban
Hidegen hagy magamra
Talán ez a szakadatlan
Rémült madárvijjogás
Ami uralja a várost
Higította fel vérem
S űzött el a házak közül
A Phoenix Park suttogó fáinak árnyékába
Hol hanyatt fekve meszelt padon
Némán guruló verítékcseppek fűbe érő
Halk neszezését hallhatom –
Lehúz emlékeim tömbje
Hisz annyi éjjelben elmerültem
Hogy ma már ha sötétedni kezd
Összerezzen bennem valaki

A rózsa még megmenthet
Mondja
S én bólintok –






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Parnasszus, 2003 tél


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-04-02 08:27       ÚJ bírálandokk-VERS: Vasi Ferenc Zoltán Húsvét természetélménye
2025-04-02 01:49   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2025-04-02 00:23   új fórumbejegyzés: Duma György
2025-04-01 23:46   Napló: Baltazar
2025-04-01 23:37   Napló: Bátai Tibor
2025-04-01 22:35   új fórumbejegyzés: Kosztolányi Mária
2025-04-01 21:21   Napló: Janus naplója
2025-04-01 21:06       ÚJ bírálandokk-VERS: Kosztolányi Mária szívünkben a színek
2025-04-01 19:29       ÚJ bírálandokk-VERS: Tímea Lantos Reflex
2025-04-01 17:44   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt