Szonett esti séta helyett
Az esti séták kellenének,
meggondolni, hogy telt a földön
a vendégséges röpke élet.
Amíg a poharamat töltöm,
tán huszadszor szól rám a gazda,
ugyan, menjek a bal-fenékre!
S hogy még egyszer tudtomra adja,
hajam festi szürkésfehérre,
majd rám zúdítja nyavalyáit,
megetet drága gyógyszerekkel,
unalmas öröklétre csábít.
Nagyúr, engedd, hogy itt maradjak,
jöjjön még sok izgága reggel!
A nyugalmat hagyd meg magadnak!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Kővirágok (Miskolc, 1999)
Kiadó: Felsőmagyarország
Feltöltés ideje: 2010-09-30 17:10:39
Utolsó módosítás ideje: 2010-09-30 17:10:39