Péntek esti láz

Mocskos élet
Egész éjjel vezettem
Szemben a fénnyel
Vezettem egész éjjel

Megérkeztem
Sötét volt
Sört nyitottam
A lány rám szólt

Felszínes az álom
Mély a repülés
Előled, édes
Nincs menekülés

Gyere, Babe élj velem
Gyere, Babe sírj velem
Bukott angyal vagyok, kedves
Nézd ezt el nekem

Fojtón izzó nyárban
Fagyos leheletem
Jeges szélben izzadok
Nézd ezt el nekem

Valamit tanulni
Néhány verset szülni
Forró kádban ülni
Ennyit kérek én

Néha menekülni
Lázálmokat űzni
Szürkén elvegyülni
Próbáltam néha én

Rám néztél egy napon
S én elmerültem
Elfordultál másfelé
Majd' megőrültem

Vigyázz reám, kedves
Elhagyatott vagyok
Játszom csak az eszem
Akár a nagyok

Gyufaszál emberke
A többi közt, dobozban
Elfásult a testem
De az agyam robban

Halk száguldás a város felett
A szendvicsember megpihen
Elfolyt egy nap ismét
Tegnap, ma, holnap, mindegy nekem

Én láttam a koldust
Halkan kért, csendben
Láttam már a kéjt
Nem várt rám, elment

Láttam az öreg Napot
Hogyan bukott alá
Hajnal óta tudta
Az est hoz reá halált

Mocsok, szenny a város
Az éjszakára vár
Az hoz reá enyhet
S a nappal is hoz halált

Elindultam végre
A pokol felé tartok

Menyasszonyi fátyolban mumifikálódott
Arc vár
A konzervatív lét
Tíz körömmel kapaszkodik belém
Sötét az út
De talán hazafelé visz
Talán

Harmonika sír valahol
Kérlek, táncolj velem
Ringassuk egymást a halk esőben
Nem nagy kérés
A vén folyó sem tesz egyebet
Némán folyik tovább az éjben

Szemeim ölik a sötétet
Világtalanul metszik az éjt
S a dioptriák kontrasztosabbá teszik
A feketét

Másnapos a reggel
Bíbor homály
A Nap újra születik
Megint koldus vagyok





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.