Tegnap, Ma, Holnap
Tegnap, Ma, Holnap
A Ma is meghalt a Tegnap után
Az éjbe fordult csendesen,
Te is csak egy néző vagy csupán
Érzéstől, gondolattól mentesen.
Újra darabokra hullsz,
Szóródsz egyre szerteszét,
Karod a lelked után nyúl
És széttöri megint az estét
Már nem értesz semmit:
Gondolatod az űrbe veszett;
Már nem érzel semmit:
Minden vágyadat érdes bánat temet.
Tavaszi napsugár, csókmeleg
Rajtunk már nem segíthet;
Hosszú nyári esték, tücskök
Nem feledtetik bűnünk.
A Holnap is meghal azután,
De fial majd újakat,
S kergeti őrületbe egy zord pusztán
A szerelmes ifjakat.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Beszélõ Könnyek (Budapest, 2003.08.01)
Kiadó: Magánkiadás
