Karácsonyok

Így karácsonykor, amikor minden
szentimentális,
magamat máris
rajta-rajtakapom én is, hiszen,
mint mostanság amúgy is oly sokat,
fel-felidézek
letűnt időket,
s faggatok régi karácsonyokat.

Szentesti ünnepi ebéd után
a csengettyű szól
már a szobából,
tűzgolyó fut át az előszobán,
sugárzó arcú dundi kiskölyök,
s bámul a fenyő
csillón tündöklő
fényeire. Ott áll háta mögött

az egész család, szülő, nagyszülő,
és ha talán-tán
akkor megvolt már,
a kis csöpp testvér, a karonülő.
Nagyapa hozza a harmonikát,
s keze remeg bár,
de a dallam száll
a szobán, lágyan, ünnepien át

és a család énekel lelkes, de
kissé fals hanggal:
„Mennyből az angyal”,
csillagszóró gyúl és a szenteste
olyan szentséges, mint akkor régen
volt a jászolban;
de én rámoltam,
csomagot téptem a gyertyafényben,

mert e dundi kisfiú én voltam,
s gyermeklelkemben
mit sem értettem,
a sok felnőtt miért olyan szótlan,
kezük szemet ugyan miért töröl,
miért vannak oda,
mi ebben a csoda,
ha a gyerek karácsonykor örül?

Eltelt húsz év. Lehet, hogy huszonöt.
Évek, emberek
jöttek és mentek,
s amint ismeretem lett több és több,
úgy múltak el a gyermeki csodák,
s szélesre kinyílt
álomkapuit
látva jöttem rá: furcsa e világ,

s a felnőttek is. Kiábrándító
minden, s bár én is
felnőttem, mégis
zsong az az elhalt harmonikaszó,
zsong bennem, s átélek újra mindent,
átélek, ahogy
kis lábán tapod
új karácsonynak új fényeiben

ajándékához egy új kislegény,
nem hiszi, mit lát,
ezt az új csodát,
döbbent öröm tükröződik szemén,
de a gyerek karácsonykor örül,
mi ebben a csoda?
Mitől vagyok oda?
Kezem szemet ugyan miért töröl?

Ártatlan önmagam újra látom,
farkasok felől
még mit sem sejtő
bárányként e vad, farkas-világon,
magam fölött állok, vagyok apám,
s mintha távolból
azt a herfliszót
is hallanám bár, én húzom talán,

vagyok fiam, nagyapám: állandó,
örök nemzedék,
mely, ha kell, megvéd,
mert az ember lehet bár halandó,
lehet köznapi és istentelen,
de örök minden,
ünnep és Isten,
s örök az élet - bennem és nekem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Életünk, 2004/2