Ír az egész nemzet, nagy keresztet róva,
Nemzet korcs fiára, pénzhegyen lakóra,
Pegazus is immár pénzért vállal fuvarat,
Nemes dísznövénnyé szentelik a muhart.
Nem kell a szárnyasnak túl magasra menni,
Ki fent meg nem szédül, nem maradt már senki.
A magyar Parnasszus dombbá és köddé lett,
Gödörben vergődik az igaz költészet.
