Álmomban...

Álmomban egy lyukat láttam
Sötét volt és végtelen
Rejtélyes mint általában
Vagy csak én azt képzelem

Két bíbor fátyol takarta
Középen egy kicsi gömb
A természet így akarta
Minden titoknál különb

Mély sóhajok közepette
Épp kifordult magából
Vörös színét rég fölvette
Oly gyönyörű ha lángol

Fekete selyem fejéke
Izgatólag hatott rám
Beletúrni szeretnék-e?
Hiszen az hab a tortán

Lassan kezdett folyni könnye
Soha ilyen édeset
Nem is tudtam szólni tőle
Gondolatom szétesett

Minden vérem fejet váltott
Hívogat életöröm
Vörös rózsa legyen áldott
Virágát én letöröm

Befogadott drága pólya
Elnyelt engem a verem
Mesélni sem tudok róla
Jobb annál mintha verem

Álmomban egy lyukat láttam
Sötét volt és végtelen
Kezdet, végzet kitaláltam
S elnyelte az életem





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Valakit szeretniKiadó: kiadásra vár