Egregyi téridõben (Hévízi szonettek)
A templom számtalan kereszt között
magaslik tornya nyolcszáz éve nyomja
körötte repceföld és szénaboglya
sugallja itt a múlthoz van közöd
Kihalt falába zárt históriák
a sírból nézd az asszonyok kikelnek
szűk padjaikba visszatérdepelnek
mormolva rég elfeledett imát
Apáid lábnyomát őrzik a völgyek
közel egy évezred kering körötted
mi lesz mi volt időörvényt kavar
korszakok síkjai – ez mára vall –
ha egybecsúsznak nem saját hibád
a tér kivet egy templomtercinát
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
