Egregyi téridõben (Hévízi szonettek)

A templom számtalan kereszt között
magaslik tornya nyolcszáz éve nyomja
körötte repceföld és szénaboglya
sugallja itt a múlthoz van közöd

Kihalt falába zárt históriák
a sírból nézd az asszonyok kikelnek
szűk padjaikba visszatérdepelnek
mormolva rég elfeledett imát

Apáid lábnyomát őrzik a völgyek
közel egy évezred kering körötted
mi lesz mi volt időörvényt kavar

korszakok síkjai – ez mára vall –
ha egybecsúsznak nem saját hibád
a tér kivet egy templomtercinát






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.