Ahogy kicsordulsz (M. Zs.-nek)
Napi lótás-futás, reflexgyakorlat,
különben csak a verseid.
Kullognak utánam, leköröznek néha,
megvárnak a következő utcasarkon.
Átjárnak, mint szél a partot, átmosnak,
kifehérítenek, mint Margit néni vásznai.
Nejlon alá bújok befőttnek, pörgök
a legyek körhintáján, hátrálok magamba.
Melyik kinek az élete.
Melyikünk közelíti kúszva a szavakat.
Vagy a szavak közelítenek minket.
Illesztgetem a mozaikot, már majdnem
összeállt, aztán valami összekuszálja
úgyis, nehogy kiszámítható legyen.
S te szembejössz, minden sarkon,
ahogy kicsordulsz a fejemből.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.