Benceversek - Cupperhõs

Felfelé menet fantáziánk is beindult.
Kettesével szedte a lépcsőket (hiába ijesztgettük
így könnyen lépcsőhurutot kaphat) és már az első
emelet után megette a penész Denevérembert mikor
tudattuk vele legfeljebb statisztálhat  a rettegett és
félemeletes Kamember mellett, aki egy gyors sajtos
tájékoztató után megmentette a világot (isten, szeráfok,
kerubok, angyalok inklúzíve) majd visszavonult Provan
ce-ba s halhatatlanságának hátralévő részében szarvas
gombára vadászott disznóval. Jelentéktelenségbe törpült
volna amúgy is, hiszen akkorra már a mindenséget (majd
nem) menthetetlen depresszióba döntő November tombolt
és az univerzum új megmentőre várt. Felkapom és eufóri
kusan összecsókolgatom. Nem megyünk tovább. Itt lakunk
a legfelső szinten. A Csókember hálójában.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.