(betegszünet)

amíg nem ír egy tűrhető szonettet
a földbe rejti el talentumát
a költők is kánonban énekelnek
kamatra szedi őket a világ

a versek összetörve inhalálnak
kamillagőz facsarja orrukat
a rímet átadják a kínhalálnak
nem csattan rajtuk már több fordulat

beteg a költő szétrohad az ihlet
hiába sóhaj könnyező tekintet
hiába alma hiába torma

minek izzadjon a szívéből nedvet
minek is írna tűrhető szonettet
ha nem gyógyítja tar talmi forma





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.