Emlékkönyvbe

Ritka vizű tó, álomból való,
Dal, hal-ária, csobzene szól
lenn a mélyben.
Ház áll a parton, vár, vár, kiadó
kéménye titkos kincseket szór
szerteszéjjel.

Ablakait nem köpte be kátrány,
tündér lakik ott, a varázsszót
ha kimondja:
KÉPZELET, a gyermekív-szivárvány
gyökerez felhők magasából
a habokba.

Tótágast áll, leng, ringó alakos
a mesék háza a víz színén,
haloványan.
Nyisd ki, kicsim, a tavi ablakot,
és ha tudod, mondd, ki a tündér
a szobában!?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.