Lom
megint megvártam a hajnalt
a kukáskocsik ilyenkor
alattomosan közelednek
végeznek azzal ami összegyűlt
ha most ablakot nyitnék
biztosan tudnám hogy nem tévedek
ami megrohadt ki kell dobni
az erkélyen persze növekszik a lom
és egyre inkább betakar a sötét
marad a figyelem
a sárgaruhások akár egy némafilm szereplői
pontosan és precízen játszanak
tanulni kéne tőlük
de már rég eltévedtem
a kacatok között
ebben a szétdobált életben
és nem találnám meg a kijáratot
vagy ha mégis
nem hiszem hogy szót tudnék érteni velük
valami egészen más nyelven beszélhetnek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
