Viszony tisztázása
Belehalok, ha olyan leszek, mint te;
s ha nem akarok olyan lenni, akkor?
Végül is, ha leszek – abba pusztulok,
de már vagyok – lekéstem-e bármiről?
Előbb-utóbb leszek, miként te, ki most
jövő időbe vált, pedig már múlt vagy.
E köztes léten, hogyha túl leszek majd,
hát fölkereslek: szóljunk az időről,
ami úgy nincs, hogy van, és úgy van, ‘hogy van,
nem is másként, én meg szederjesedő
lakmuszpapír abban a kísérletben,
ami végül is az én bőrömre megy.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
