Verssor temetõ


Kerüljük a versben az olyan sorokat,

Mint tébolyult magány,
a síró őszi fák
Mint isteni vigasz,
a hó alatt az ág
Mint maró téli fagy,
egy szív mi összetört
Mint kínzó régi vágy,
a talp alatt a föld
Mint csalfa vak remény,
egy rég hervadt virág
Mint megunt költemény,
a kerek nagy világ
Mint tél ölén a táj,
vad üvöltő szelek
Mint fáradt arcokon,
a néma döbbenet

Mint illó ámulat
Csillámló sziklafal
Mint féltő szerelem
Ha ápol s eltakar
Mint édes ölelés,
lágy ringató karok
Mint buja zöld mezőn,
a részeg angyalok
Mint vénülő kezek,
szép, kettős teher
Mint völgyben alkonyat,
úgy pihenjen el
Mint gyermek, hallgatag,
a titkok illata
Mint menyegzőn ha szól,
az égiek kara







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.