lengyel attila
Én a disznót
oldalba rúgom,
meg se rezzen.
komisz, konok,
rátarti jószág.
békésen röfög
és csak túr, csak
túr, tán kifordul
valami innen, egy
félkrajcár, félnóta,
fele királyság vagy
más efféle dolog,
bármi nem ehető,
bármi nem kézen
fekvő, de valódi,
bármi, ami kézen
közön elmerült,
mikor a vízözön.
valami időtlen. nem.
valami idétlen, hogy
túr a szóperencián,
encián és boncidán,
mégígérő üveghegyen,
mélyigérő üreghegyen,
ahol a madár sem jár,
kizárólag csak repül,
s abban a tóban elmerül,
minden ami feneketlen,
kicsordul könnytől a kard,
az eső fel, felém esik,
s csak röfögök ha ver.
nyakas szép állat,
agyagmagamba rejtett.
kitúrom, mit gazdám
itt felejtett.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|