Kihűlt megint
a reggeli
kávé.
Háttal a falnak,
felhúzott lábbal
kuporgok mellette.
Álmomban sárkány voltam,
hét torkú, haragos.
Kiokádtam, felégettem mindent.
De most semmi gáz.
Szelíden várom a reggelt.
Nem kérdem hol késett,
merre járt.
Nem vádolom
átizzadt lepedőmért.
Lassan helyükre
kerülnek a dolgok.
Ez egy konyha,
az ott kávé,
s mellette
kihűlve
én vagyok.
