Love





Ó már megint hát újra
itt van ez a kibaszott szerelem
kínomban fetrengve magam
összevissza szarolom
szétszedek dolgokat és rossz
sorrendben újra összeszerelem
elég ha csak rádgondolok
és máris izzad a tenyerem
beborít tetőtől talpig az ekcéma
távollétedtől kiütéseket kapok kedvesem
Ha nem látlak kihalt kopár
szürke az ég a táj
az élet nélküled hogy milyen
keservesen kínoz és fáj...
Tombol dühöng a vágy érted
az ész a gondolat búcsú nélkül elhágy
Több méterről érzem milyen
hangosan dübörög hozzám a véred...
ó hogy milyen jó lenne -
alapból a létezés feltétele -
művelni veled minden-
féle nedves kedves
ágybeli csodát...

2009.05.15.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.