Alattunk
már
befagyott a felszín
mindenünk alatt a jég
s
mi
létünkben kavargók
hiába
keressük egymást
(pedig találkozunk )
itt
ott
széletlen a rianás
(majd fejünkre hull
sok-sok
szagtalan pásztori áldás)
és
a rácstalan szél is körbejár
most
naptalanokként
kinek
minek
csúszkálhatunk
még
égő tenyérrel
égnek feszülve
reményteljesen
vagyunk
reménytelenül talpatlanok
