Ki kopog

Ki kopog, mi kopog?
Egy koporsó ropog,
belülről kifelé
zabálja, azt rágja
dühödten egy halott.


Apránként emészt
a múló idő már.

*

Síró, sívó síri
szél sepri tisztára
itt a hónapokat,
nem hagy hátra,
csak holt napokat.

*

Holt napok,
holt magok,
elhullottam,
mert vagyok.

*

Tétovázva, szaporán,
halk, bánatos ritmusban,
félkézzel és lazán,
mint egy ódon zongorán,


könnyed kis futamokkal
dörömböl
a kétségbeesés
a koponyán.

*



Állok tohonyán.


      2007






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.