Budapest - 2008
A holdsarló felhőket kaszabol.
Baljós fény árad szét és köröskörül.
Sziporkáz a város. A halál örül.
Keserű bűz terjedez, araszol.
Bélsár a tömeg, utcák a belek.
Zörej, zaj – a rosszindulat szétterül.
Milliárd hazugságtól az ég hevül,
bár rég fagyos, szinte síri hideg.
Ideg. A feszültség rajta libeg. Ráz.
Gáz. Üres, lélek nélküli helyek.
Párás látszatokba temetett világ.
Szemekből eső szemetel, pereg.
Holdfényben szétázik a sár. Repedül
pár csont. Az ostobaság sarabol.
Nivellál.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.